Hosszú évek megaláztatása, bántalmazása után pár fiatalnál tavaly betelt a pohár. Ütötték-verték a szerbet. Nem szép ütni, nem szép visszaütni sem, de talán a hatóságoknak, és a hivatalos bíráskodóknak azt is nézni kellene, mi miért történik, s ha már ezt nem veszik figyelembe, legalább el kéne dobni a kettős mércét. Amíg nem rendezik megnyugtatóan a délvidéki magyarság helyzetét, sorsát, addig a hasonló elrettentőnek szánt ítéletek nem találnak célba, ugyanis a magyarverések szerb elkövetőit vagy futni hagyják, vagy valamilyen érdekes módon kikerülnek a rendőrség látóköréből, vagy minimális szabálysértési díjjal megússzák a rácok. A magyarokon csattan ismét csak az ostor, az "igazságszolgáltatás" oltalma alatt pedig a szerbek továbbra is büntetlenül garázdálkodhatnak. Az újvidéki Kerületi Bíróság összesen 61 év börtönbüntetésre ítélte azt az öt temerini fiút, akik tavaly nyáron durván megverték az újvidéki Zoran Petrovićot. A bíróság úgy értékelte, hogy az elítéltek "kizárólag önteltségük és zabolátlanságuk" miatt bántak el kegyetlenül Petrovićtyal, a 38 éves férfi viselkedésével nem adott okot az erőszakra. Gyilkossági kísérletnek minősülő bűncselekmény miatt a bíróság az 1983-as születésű Máriás Istvánt 15, a négy évvel idősebb Illés Zsoltot pedig 13 év börtönbüntetésre ítélte. Horvát Árpád (1985) enyhítő körülmények figyelembe vételével kapott tíz évet, Szakáll Zoltánt (1980) és Uracs Józsefet (1975) pedig 11 és fél-11 és fél évre ítélték. Annak ellenére, hogy a fiúk nem előre megfontolt szándékkal követték el tettüket, a bírónő megfelelőnek minősítette az igen szigorú büntetést. Súlyosbító körülménynek vette, hogy a félholt férfit sorsára hagyták, s csak annak köszönheti életét, hogy reggel idejében rátaláltak. Az elítéltek tavaly június 28-a óta vannak fogdában, az ítélet jogerőssé válásáig is rács mögött lesznek. Az eljárás költségeit nem kell kifizetniük, mert munkanélküliek, és ezzel csak hozzátartozóikat terhelnék.