| A GREEN MONSTERS BEMUTATKOZIK
1995-ben egy pár fiatal srác eszébe jutott: milyen jó lenne valahová tartozni, egy csoportba tömörülni, és valami frappáns névvel járni az országot mindenhová együtt, külföldi példára. Ez volt az alapgondolat, melyből erősen kitűnik akkori éretlenségünk. Alapításkor senki nem gondolt arra, hogy ez a brigád többre hivatott az "együtt meccsre járásnál". Az első évben egy FTC-Vasas meccsen debütáltunk, a kezdő tagság 20-25 fő. Elképzelés nélküli, kiforratlan egyéniségek, átlagéletkor 18 év. Ezt az első "drapink" is bizonyítja (olyan volt, amilyen). Ahogy telt múlt az idő, egyre többen szimpatizáltak az akkor még a "K" szektor 10. sorában állandóan helyet foglaló, a szurkolásba csak ritkán bekapcsolódó branccsal. Talán irigyelték azt, hogy látszólag nagy egyetértésben, mindenhol megjelenünk és valahová tartozunk; leginkább egymáshoz. Ami abban az időben nem igazán így volt, így hát fel kellett nőni magunkhoz, ne csak egy látszatcsoport legyünk.
Közben a tagság egyre duzzadt, egyre többet szurkoltunk, egyre többünk fejében fordult meg olyan gondolat, miszerint "egyengöncökbe" öltözve át kellene venni az irányítást a táboron belül, persze nem fizikailag, csak a szurkolást tekintve. Ez könnyebben ment, mint gondoltuk, csak hát nem egészen tervszerűen. Az addig is elég gyengén és hangulatfüggően szurkoló tábor hallgatott az "előénekesünkre", de csak a klasszikus egysoros rigmusok dalolásában voltak partnerek. Nehéz dolgunk volt, mert a FRADI pályán nehéz volt elfogadtatni az új hullámot. "Nem kellenek ide ultrák, csak mi, huligánok! Ha a lilákat akarjátok majmolni, akkor menjetek a Megyeri útra!" Ilyen földbedöngölő (néha valóban az volt) érveket hallottunk. Itt megjegyezném: akkor tájt divat volt az Üllőin "a nem szurkolok, mert huligán vagyok" kifogás, ami csak Magyarországon volt így. Például Angliában a Hool-ok rekedtre ordítják magukat a meccsen, majd jól összeverik egymást. Ebből nálunk csak két dolog hiányzott...
Remélem, hogy a néha durva hangvételű, ám annál dallamosabb nótáink (fa...opó Újpest, ha megölnek egy lilát... stb.) segített megváltoztatni sok ember álláspontját.
'96-ban még mindig közöny és gőg vett körül minket, mely tulajdonságokat sosem vallottunk magunkénak másokkal szemben. Ezért is volt a tagság 50 fő feletti. Mind a szurkolásban, mind a koreográfia készítésnél pirotechnika bevetésénél, sál, pulcsi és ajándéktárgyak készítésénél elsődleges szempont volt, hogy csak saját erőből, új kapcsolatrendszer kiépítésével, magyarán a lilákat megkerülve érjük el céljainkat. Ez nehéznek bizonyult, de mi végigjártuk a járatlan utat, és úttörőként megvalósítottunk mindent. Ennek eredményeként elkészítettük első sálunkat, mely kétoldalas. Hatszínű, igényes produktum volt, melyből több száz darab fogyott. A hamisítók "jóvoltából" talán több ezer is. Tény, hogy az ország minden táján találkoztunk vele.
Ha már sálunk volt, a koreográfia se várasson magára. Először Békéscsabán és Pécsett próbálkoztunk több, kevesebb sikerrel (inkább kevesebbel), aztán a '96-os FRADI-Újpest hozta a nagy áttörést. Egy, két szektort (K-L) beborító, impozáns koreográfiát készítettünk. Zöld alapon fehér FRADI feliratú csíkok emelkedtek a magasba, hogy aztán egy hibátlan élőképet alkossanak. A szektor aljában színes füstök emelték a látvány értékét (Kösz: C'94). Ez alatt az új, fehér alapon zöld, gót betűkkel szegett drapéria pompázott a rácsokon. Ez új korszakot nyitott a csoport életében. Megjött az önbizalmunk, és szó szerint ontottuk az eredeti, jobbnál jobb koreográfiákat, már bonyolultabb eszközöket is bevetettünk (kartonok, színkombinációs kartonozás stb.). Ez idő tájt sok gigantikus, rudas zászlót is készítettünk, melyeket vidékre is magunkkal vittünk. Természetesen a külföldi túrákon is "kötelező" volt a megjelenés, így a GM drapéria bejárta Európát (Zürich, Brüsszel, Madrid, Pireusz, Göteborg, Kréta, Helsinborg, Athén, Bécs, Andorra, Kisinyov, Bukarest, Pozsony, Split - a kronológiai sorrend nem megfelelő! [az akadékoskodók számára]). Egyik túránk balul sült el, nevezetesen a krétai, ott ugyanis egy baleset miatt a drapéria a tűz martalékává vált. Sebaj, úgyis akartunk egy újat csinálni, és akkor már csináljunk egy idegenbelit is. Így is történt.
Szépen mentek a dolgok a maguk útján, egyre változatosabban szurkoltunk, kezdtük magunkat elfogadtatni házon belül, bokszban is igyekeztünk felzárkózni a prominens ferencvárosi huligáncsoportokhoz. Ez a része a szurkolói életnek talán fontosabb, mint bármi más. Ezért is erőltettük a balhékat, ott legalább megtudhatod, kire is számíthatsz igazán, és ki az, aki csak a "szájkaratéhoz" ért! Aki gyenge, az úgyis lemorzsolódik. A balhé megosztotta a csoportot, érthető módon a gyengék lázadtak leginkább! A sok balhéból előfordult, hogy vesztesen jöttünk ki, de a legfájóbb a nyíregyházi vonattűz volt. Sajnos, két társunk is belekeveredett, később letöltendő börtönbüntetést kaptak, nehéz feldolgozni a hiányukat. Irreálisan nagy büntetést kaptak, a másodfok is csak kis enyhítést hozott számukra.
Ez volt az egyik ok, hogy a csoport hanyatlani kezdett, a másik a Stormy megalakulása! Ők nálunk is fiatalabbak, és mi túlságosan elkényelmesedtünk. A csoportba való tartozás már nem volt olyan vonzó, mint régen. Akik a látványokat és a szurkolást részesítik előnyben, elfordultak tőlünk, mert a csoport profilja erőteljesen megváltozott! Hazai meccseken minimális aktivitás, idegenben a balhék keresése jellemzett minket.
A tagság újra 20-30 fő, de igyekszünk minél egységesebbé válni. A szurkolásban átadtuk a terepet a Stormynak, kivonultunk a 8-as szektorba új, kisebb hazai drapit készítettünk. Itt nagyon jól érezzük magunkat, mert csak a szűk törzsgárda található meg, ez volt a cél! Rájöttünk, hogy a demokrácia csak árt egy csoportnak, kisebbfajta diktatúra ajánlatos! Ellenkező esetben könnyes búcsút veszünk az illetőtől. Egy zárt csoporttá változtunk, ahová belépni nem, csak távozni lehet. Ez megnehezíti a besúgók dolgát is, és nehezebb lesz minden rosszul elsült balhét a Monsters nyakába varrni, mert ez is tendencia az Üllői úton. Hajlamosak az emberek egy kalap alá venni a fiatalokat és egységesen Monstersnek nevezni. De ezek az emberek nem hitelesek számunkra. Képesek elfelejteni, hogy honnan indultak, szemen köpik a saját múltjukat. Minden intrika ellenére a csoport él, és erősödik!!!
HAJRÁ FRADI! HAJRÁ MONSTERS!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
