Túlélőstratégia a funari korszak idején 2002-ben, a Mátyás-szoborcsoport századik évfordulójára Gheorghe Funar egykori polgármester javasolta a helyi tanácsnak, hogy restaurálják a főtéren álló műemléket. A városvezető 500 millió lejt akart kiutalni a költségvetésből erre a célra, a városi tanácsosok azonban attól tartottak, hogy Funar így akarja eltüntetni a kincses város ékességét. „Körül akarták állványozni, de mi a garancia arra, hogy az állvány »véletlenül« nem dől el, magával rántva a szobrot is? Ha meg elszállították volna, ki tudja, mikor kerül vissza a helyére – magyarázta az alpolgármester. – A tanácsban akkor egyezség született: míg Funar a polgármester, nem lesz szoborjavítás.” Boros János hozzátette: most már minden lehetőség megvan a kockázat nélküli szoborjavításhoz. A restaurálási munkálatokról hivatalos egyeztetések még nem folytak, de az alpolgármester úgy tudja, meg lehet oldani a fémrészek teljes restaurálását a helyszínről való elszállítás nélkül is. „Ha jól tudom, így még nem javítottak fel köztéri szobrot Romániában” – mondta Boros János. Rossz az alapzat minősége „A szoborcsoport alapzata sürgős restaurálásra szorul” – hívta fel a figyelmet Virgil Pop. A kolozsvári műépítész lapunknak kifejtette, az alapzat betonvasból készült, ezt pedig kőlapok borítják. „1902-ben a vasbeton készítése még gyerekcipőben járt, a ma alkalmazott technikával készült vasbetonhoz képest a szobor alapzatának minősége nagyon rossz” – állítja a műépítész, aki nagyobb gondnak tartja, hogy a kőlapok közé állandóan beszivárgott a víz, télen ez megfagyott, és a lapokat felfeszítette. Jól látható, hogy a szobor nyugati sarkán egy jókora darab teljesen levált, és szerinte ugyanez fenyegeti a többi részét is. Mint rámutatott, az alapzat két felívelő szárnyában a vasszerkezetre öntött beton nem elég vastag. Mivel a kőlapok már nem védik tökéletesen, itt is porlik a beton felső rétege. Virgil Pop arról is értesült, hogy a szobor főalakjának feje a korrózió miatt akár lyukas is lehet, ez pedig már igen súlyos következményekkel járhat az alkotás állagát tekintve. A Transylvania Trust műemlék-felújító központ szakértői a szobor felújítási munkálatainak szakmai részéről egyelőre nem tudtak véleményt mondani: kifejtették, az alkotás állagát feltérképező alapos kutatómunkára van szükség, a restaurálási munkálatok részletei csak ezután állapíthatók meg. Engedély nélkül került fel az alapzatra Funar fémtáblája A kolozsvári polgármesteri hivatal és az Országos Műemlékvédelmi Bizottság közötti, lapunk birtokába jutott levelezésből kiderül, a Gheorghe Funar által a Mátyás-szobor talapzatára helyezett, N. Iorga-idézetet tartalmazó fémtábla nem rendelkezik a szükséges engedéllyel. A műemlékvédelmi bizottság 1992 decemberében keltezett levelében felszólítja a polgármesteri hivatalt a tábla eltávolítására, ami mindmáig nem történt meg. A dokumentumból ugyanakkor kiderül, a szobor háta mögött álló hatalmas zászlótartók felállítását a bizottság határozottan megtiltotta. A határozatot – habár kötelező érvényű – a városvezetés figyelmen kívül hagyta. A műemlékek védelmére vonatkozó, 2001/422-es számú törvény szerint a műemlékvédelmi bizottság engedélye nélkül végrehajtott módosítások bűncselekménynek számítanak. 19 tonnát nyom az alkotás A Mátyás-szobrot Kolozsvár elöljárósága eredetileg a millenniumi ünnepségekre rendelte, de csak 1902. október 12-én állították fel mai helyén, a város főterén. Készítője Fadrusz János szobrászművész. A bronzalkotás, amely 17 darabból áll, a talapzattal együtt 6,5 méter magas és kb. 19 tonna súlyú, négy óriási vagonba csomagolva vonattal érkezett Budapestről Kolozsvárra. Felavatásán ott volt Jókai Mór is. Lázár Lehel, Krónika